Last Night

A BKV jól összehangolt, időben közlekedő járatai segítették az estét. A Gödör Kláb langyos hangulatát még könnyű volt megmagyarázni a hidegebb idővel és a teljesen szétesett nulladik változat koncerttel. Akartam enni egy Gyros-t. Azt hiszem tökéletesen jellemezte a város nyitottságát, hogy a Corvin közelében lévő öszes Gyros-os zárva volt. Amikor nagy reménnyel odaléptem a westbalkán kajás pultjához szintén leoltottak: "Ne haragudj, most zárunk." A WB-ben egyébként vitathatatlanul kellemes kubai és egyéb latin zenékre ringó nyugdíjas klub gyűlt össze. Dj Optik kitett magáért és a csocsó is üres volt (ami egyébként sosem jelenti azt, hogy jó a buli). Egyik kis barátném így nyilatkozott:

"bánhatjátok, hogy nem maradtatok WB-ban, mert nagyon zsiráf kis buli kerekedett, tök jó volt a zene! Ha mostantól látja v.ki dj optic-ot játszani, mindenképp szóljon nekem- mostantól ő a kedvenc dj-m;) De télleg!!!"

Valamiért úgy emlékeztem, hogy nyit a Romkert. Mintha valaki mondta volna előző nap. Fiatalos lendülettel vágtunk neki. A buszon megkérdeztünk két angol lányt, hogy hova mennek bulizni. Azt mondták a Rióban voltak, de alig van ott valaki, így most mennek haza. Majd a Romkertben. Összehangolt BKV járatok, rövid várakozás és már ott is voltunk. Iszonyatosan durva indusztriál buli volt a Romkertben. Mindenhol fúrógépek, létrák, flexek: minden ami ahhoz kell, hogy kinyissanak csütörtökön. Akkor egy pillanatra, fél3-kor eltört valami. Amikor mindent megtettél, amikor minden helyet végiggondoltál, amikor szinte mindenütt voltál. "A végtelenbe és tovább!" - és Buzz Lightyear beesik az ágy alá.

A Kkezdet Phiai amúgy tökjó, olykor-olykor vicces szövegeiről (frappáns) elhíressült rapzenekar több mint egy óra magára váratás után gyalázatosan rossz koncertet adott a Gödör klábban. A koncertről elszálingózó közönséget, még az olyan "vérlázító" kiáltások sem fogták vissza, mint a "Gödör! Mi a fasz van veled?! Hol vagytok Gödör?!" A Gödör amúgy igazi oázis. Hihetelen tömeg, apraja-nagyja. Éjfél körül tettünk egy átgondolatlan dolgot Didivel: elmentünk a zépébe. Óriási csalódás. Megállt az idő, a kinevezett DJ ugyanúgy Offspring és Greenday számok egymásra keverésével küzd mint 8 éve amikor, még... Egy 17 éves lánynak nem adtak a pultnál vodkanarancsot, mert még nincs 18. 100 ft a beugró. És! mindenki ugyanúgy néz ki: Vans cipő, zsebes gatya, vonDutch vagy valami szörfös szar poló és kis fakarikás nyaklánc. De lehet táncolni a pult körüli vizesárokban, két tánctér, ücsörgös beszélgetős helyek. A rióba nem mertünk átmenni.

Borozgatás közben több dolgon is el lehet gondolkozni. Például meggyőződésünk, hogy vannak olyan szavak, amelyeket évente csak egyszer mondunk ki, vagy egy rövidebb időszakban többször, de alapvetően nagyon ritkán. Ilyen például a "BUÉK", ami magától érthetődő, de hogy egy sokkal jobb példát említsek: "ídus" - ugye aligha mondjuk, hogy augusztus ídusán. Ez a március kiváltsága. Ugyanilyen szó az uborkaszezon. Mivel több nem jut eszembe, ezért kérek mindenkit hogy írjon ilyen szavakat kommentbe, amelyeket szerintetek évente csak egyszer használunk.

IV. Siófoki New Orelans Jazz Fesztivál

"Focimeccs van a szomszédban" - kommentálta a német fiatalok ordenáré üvöltésést a zenekar hangzására kényesen odafigyelő Bényei Tamás, a Hot Jazz Band frontembere, aki még az ötödik szám alatt is egy kis basszusért rimánkodott a kontroll hangfalba. Idén negyedik alkalommal szervezték meg siófokon a New Orleans Jazz fesztivált a víztorony alatt. A négynapos rendezvényen immár 12 zenekar szórakoztatta/tja a közönséget, ezzel az ország legnagyobb dixieland fesztiváljává fejlődve. A  Hot Jazz Band kissé unalmas rutinjátéka mellett azért bőven lehetett szívvel-lélekkel játszó zenekarokat találni. A 48 éve szinpadon működő Molnár Dixieland Band még mindig fiatalos, a Storyville Jazzband Frankie Latóval robbanó, míg a Freeman Jazzband Lamm Dávid gitárjátékával Django Reinhard-i magaslatokban szárnyaló koncertet adott a 250 Ft-os sörárral megtámogatott közönségnek.

A siofóki jazzfesztivállal kapcsolatban vegyes érzelmeim vannak. Egyrészt annak ellenére, hogy a közönség szép számban megjelent, valahogy hiányzott a spiritusz az egészből. Nehéz ezt megfogalmazni, de a remek zene ellenére senki nem perdült táncra, senki nem tört ki tapsviharban. Az emberek talán ösztönből tudták, hogy mikor kell egy kicsit tapsolni, mikor kell egy kicsit nevetni stb. Ugyanez hiányzott a zenekarok részéről is. Nem volt egyetlen olyan frontember sem, aki igazán jól felvette volna a kapcsolatot a nézőkkel, nem volt olyan, aki kirántotta volna őket a csendes ücsörgésből. Bár a fesztivál egyik irányelve, hogy Siófok utcáira varázsolja az egykori New Orleans hangulatát, pont, hogy a fesztiválműfaj közösségi élményét nem sikerült (olyan jól) megteremteni.

A Siófoki New Orleans Jazz fesztivál mindezek ellenére sokkal jobb szórakozás volt, mint a Nagystrand és környékén található bármely diszkóban, bárban, klábban eltöltött este. Nem ugyanaz a műfaj, mint 46-odszor meghallgatni CD-ről a legújabb Beyoncé számot. Jazz, Ragtime, Dixie, Boogie.

"Nézzük ki maradt a vendéglistán,
Mindenki ott van kivéve az Istvánt,
A fene egye meg! Hogy maradt le?
Hívjuk a DJ-t jöjjön ide!
De a Gézának nincsen térereje,
A Gabinak meg nincsen kimenője,
A Csabának lemerült a nokiája,
Az enyémet meg most lopták el a picsába!
Miért nincs sehol egy normális hely,
Ahol az összes kidobó oltári fej,
Ahol a törzsvendégek a Koós meg a Fridi
Meg a Grass is green, és a girls are pretty
Ahol szívják a djarumot a jó fejek,
Ahol illatra érkeznek a nő-hegyek,
Ahonnan hazavisz gyorsan 3 tuti bör,
És Robert de Niro a taxisofőr."

Update: Képek!







A Coke Club forgatagával szemben igazi Hungaricumnak számít a sóstói PIaZZA Attila zenés estje, amelynek bennsőséges világáról készült videók sajnos nem lesznek elérhetők, mert nagyon rossz minőségben készültek el.

Két dologra jöttem rá az este. Az egyik, hogy a "ne fürdjé le" az nem Gecziék, a horvát prolinyaralók szavajárása (mögöttem a börgerben vicceskedett ezzel egy pár), illetve, hogy a Justin Timberlake-BillyJean-Putyourhandsupfordetroit mix nem DJ Tégla tehetségéből bontakozott ki a horvát tengerparton hanem már kész remix (Bárány és Hamvai Pídzsí "pörgette" le miközben szexről és fociról beszéltek). Hiába, Horvátország is csak fémnek festett műanyag.
Most illene ide betenni az említett számot, de azt hiszem a következő videó sokkal jobban szemlélteti a Dj kultúra sajátságos világlátását.

Drága Nóci EZT írta:
 

Vannak időszakok, amikor hemzsegnek a jó filmek a mozikban, az ember azt sem tudja, hogy szorítson bele egy hétbe (és a pénztárcájába) tíz filmet. Hát a tegnap este nem ilyen volt. A Transformers-en, a DieHard4-en, és néhány régebbi filmen kívül nem nagyon játszottak mást...Nade mit csinál ilyenkor az okos bölcsész? Elmegy a Művészmoziba, hogy szabaduljon a kommersz hálivúdi filmektől, és megnéz valamit, aminek még a címét sem hallotta soha. Így néztük meg a barátnőmmel a Sötétkékmajdnemfekete-t. És milyen jól tettük! Nemcsakhogy végig spanyolul beszéltek benne (ami határozottan jól esik az ember fülének), hanem a történet is jó volt. A zenéről nem is beszélve. A zeneszerző nevét nem hallottam még soha (Pascal Gaigne), de azt hiszem, ezek után megjegyzem. Van egy fiú, akinek nagyon nem tetszik a saját élete. Van diplomája, egy ápolásra szoruló apja, egy hülye bátyja a börtönben, meg egy házmesteri állása. Ja, és egy szürke, kopott öltönye, amit utál. Aztán végül megszerzi álmai fekete öltönyét, és családot alapít a tesója nőjével, akihez néha bejár a börtönbe dugni, csakhogy a nő teherbe essen, mert a börtön anyakörlete azért csakjobb, mint a sima... Jó, mi? Juan Carlos Gómez, az operatőr is érti a dolgát, egész jó képek villannak fel végig, ha nagyon fennkölt akarnék lenni, azt is mondhatnám, egész világnézeteket sikerült szimbolizálni egy egy kameramozgással. De nem vagyok fennkölt, szóval nem mondok ilyet. De jó, hogy végül nem Bruce Willist választottam! (pedig nagy volt a kísértés).

A Művészmoziba meg amúgy is tök jó bemenni, annyi érdekes és idióta dolog van oda kiakasztva/kitéve, hogy az ember egészen művészinek és okosnak érzi ott magát...

 

Nóci

Vasárnap valahogy mindig meghal a város. Ráadásul pont tegnap, amikor a Copa America döntőjére éhes a sportrajongó közönség (de szép). A-val végül kikötöttünk valami méregdrága kivetítős helyen a Bazilikával szemben. Nem volt vele semmi baj, csak "nem működik a hang" és "idebent nincs légkondi". Na mindegy, legalább olcsó 540 a sör.
Nagy reményekkel indítottuk a meccsnézést. Bensőséges, csendesülős hangulat egy iszonyat nagymellű cicával meg a két fekete atlétás, bedbeach-es fickójával és három angollal. A meg is jegyezte, hogy milyen kényelmes lehet egy ilyen nagymellű nő: csak adsz neki egy kis pénzt aztán örökké hálás, minden poénodon nevet, még arra is azt hiszi, hogy viccet mondtál, ha bemondod, hogy les. Arra is rájöttünk, hogy minél tanultabb vagy, annál szegényebb is. Valahogy egyetlen egy egyetemi tanárt vagy tudóst sem látok hatalmas BMW-ben. Ne tanuljatok!
Mégis csak elég erős az Argentín csapat. Tevez, Messi, Ayala (pancser), Riquelme. A braziloknál bezzeg ott a csapatszellem. A meg is jegyezte rögtön az elején, még a himnusz alatt, hogy nem látja a küzdő szellemet az Argentínokban. Igaz volt, aki látta a meccset az egy horrorisztikusan, pechesen vergődő Argentín csapatot látott, egy remek megoldásokkal, fegyelmezett védelemmel játszó Brazil csapattal szemben. A meccs fénypontja mégis az volt amikor A kért egy sonkás melegszendvicset. Valami volt a ketchupos flakon-nal, mert egy egészen elegáns íven találta telibe a szomszéd asztalnál ülő angol csávót. Mindene ketchupos lett: a nyaka, a polója a gatyája, ahogy kell.  Először felállt, hogy akkor most mi, de aztán mondtuk, hogy sorry. Egyedül a pincér lány nem tudta, hogy mik azok a véres-szerű összegyűrt zsepik az asztalon. Visszatérve a meccsre azért az egy érdekes dolog volt, hogy a brazilok már a 2014-es VB szervezésére készülnek. Amint megnyerték mindenkin ott volt a VB poló. Komoly sportdiplomácia ez. Na ez. A hétfő se ígér túl sok jót.

A Last Night élményblog azzal a céllal jött létre, hogy látogatói megosszák egymással a mindenkori előző éjjel velük, vagy másokkal történteket. Legyen szó koncertről, örűlt házibuliról, szerelmes együttlétről, hatalmas orgiáról; a Last Night mindenre nyitott, ami az elmúlt éjjel veled történt.